8005 - Egy méter vas és repül

Pontosan 105 centiméter a legnagyobb mérete annak a helikopternek, amelybe valahogy megint "beleakadt a pólóm ujja" a BluePanthernél járva. A srácok meg ilyenkor már látják a szememben a csillogást, úgyhogy nem is nagyon kellett őket kérlelni, már adták is. 

Persze nem mondom, hogy nem volt bennem félelem, mert ez a gép nem éppen kicsi és lehet vele rombolni, ha nem figyel az ember. Már maga a repülő tömeg akkora, amit csak négy óriási rotor képes megmozdítani és ezek az energiák elszabadulva aztán érdekes dolgokra képesek. A környezetünk mindenesetre enyhén furcsán néz ránk, amikor lehelyezzük a gépet a földre. Felkelti ugyanis a figyelmet.

Aztán a következő döbbenet akkor éri a gyanútlan szemlélőt - és a gyanútlan kezelőt is - amikor a helikopter nagy hangzavarral felszáll, majd úgy három-négy méterről lezuhan. A gyártó ugyanis a bal kézre eső, a magasságot, azaz a rotorfordulatot szabályozó karra kedvességből tett egy rugót, amely visszarántja azt alaphelyzetbe. És ez nagyon meglepő tud lenni egy egykilós helikopter esetében. Kisebb gépeknél találkoztam már ilyesmivel, de azok össztömege nem érte el a 8005-ös egy darab lapátjának tömegét. Ott nem gond, ha emiatt hibázunk, de emitt ez nagyon veszélyes. Szóval, ha én egy ilyen gépet vennék, első műveletként ezt a rugót berhelném ki, az biztos. Megszokhatatlan, ugyanis...

Mégpedig azért, mert a kis tesójánál, amelyről ide kattintva olvashatsz - és amely szintén nem éppen kicsike - nagyon kényelmes ugyanis, hogy az ember beállít egy fordulatot és azt a gép tartja is. Csak akkor kell beavatkoznunk, ha magasabbra akarunk emelkedni vagy alacsonyabbra szeretnénk süllyedni. Na, ezt lehet megvalósítani itt is, ha valahogy kiiktatjuk azt a fránya rugót. Addig meg nagggggyyyyyon figyelni kell, ami stressz. Elveszi az élvezetet a repüléstől. Na nem annyira ám...

Mert azt mondanom sem kell, mekkora élvezet egy ekkora batárral repülni. Nem is mondom, inkább mutatom. Ezen a kis filmecskén látszik, mennyire stabil, mennyire bírja el a kamerámat tokkal-vonóval. Íme (érdemes teljes képernyőn, full HD-ban nézni...):

Ugye, hogy jó? Persze ez is koaxiális, azaz tengely a tengelyben rendszerű gép, így a szelet ő sem szereti. A videók elkészültekor épp csak akkora szellők lengedeztek, amelyek a nyárfák leveleit éppen csak képesek borzolni. Na, ezek is képesek elsodorni ezt a gépet, úgyhogy repülni vele csak teljes szélcsendben ajánlott.

Ha a szélcsend adott, akkor viszont nyugodtan repülhetünk vele 50-60 méter magasra is. Az pedig sok, de mivel nagyok a propellerek és elég nagy az akkumulátor, biztonsággal visszahozhatjuk egészen magasról is. Azt persze nem javaslom, hogy egy ilyen manőverrel kezdjünk, mert az embernek ekkora távolságnál már elvész a térérzékelése és annak megint csak csúnya zuhanás lesz a vége. Azt meg még a fém váz sem viseli jól...

A gépről száraz technikai adatokat megint nem sorolnék, ha kíváncsi vagy, ide kattintva megtalálsz róla mindent. Amit kiemelnék, az ára. Ugyanis ma tíz forint híján 23 darab igazságos Mátyás királyunk arcképével díszített ezrest kell leszurkolni érte és vihetjük is haza. Igaz, hogy ez csak egy 3 csatornás gép, de összehasonlításként: az én első gépemért 40 ezrest adtam, az egy tenyérgép és 28 gramm. Ez meg egy kiló...

Persze nem a méret a lényeg, de akkor is szemléletes, hogy egy ilyen komoly méretű gépet odaadnak már ennyiért. Alkatrész egyébként van hozzá. Rotort eleve javaslok rendelni már a vásárláskor, mert fogyóanyag. Sajnos a gép hajlamos le- és felszállásnál borulni (ha bénázunk, márpedig eleinte bénázunk majd...) és ilyenkor az alsó, "B" rotorok sérülnek. Először csak kisebb csipkék látszanak rajtuk, majd tízforintosnyi darab is kitörhet belőlük. Ez pedig egészségtelen az emberi szervezet számára.

Ha a rotorok csipkések, akkor pedig a gép ráz és zakatol, tönkre vágja a tengelyeket és a csapágyakat. Egyébként a sérült részeket könnyen cserélhetjük, kapunk hozzá még csavarhúzót is a készletben. Nameg 2-2 főrotort és 2 farokrotort. Utóbbi egyébként akkora, mint az én kis Kolibrim főrotorja. Vicces...

A repülési élményt este fokozzák a szépen világító ledek, amelyek a repülési időt viszont csökkentik. A gyári értékként megadott 7-8 perc ledekkel értendő, ha kikapcsoljuk ezeket, itt is megrepülhetjük a 10 percet simán. A kikapcsolás nem egyszerű, csak ha szerencsések vagyunk - vagy olvastuk ezt az írást - jövünk rá arra, hogy hol a kikapcsoló gomb. Eldugták ugyanis, a jobb mutatóujjunk irányában keresgéljünk a távirányítón...

A távirányító egyébként kicsit ijesztő, megint találkozunk némi arany berakással, amitől rém gagyinak tűnik. Pedig nem az, nem veszít jelet, üzembiztosan teszi a dolgát. Köszönhető ez annak is, hogy szerencsére egy kihúzható antennát kapott, ami növeli a hatótávolságot is, úgy 80-100 méterre. Az pedig elég.

Azért annyiban szomorú vagyok ám, hogy kell neki 8 azaz nyolc darab ceruza elem, ami egy kisebb vagyon manapság. Persze nem nagyon zabálja, de akkor is. Első beruházásként ez is van vagy 2000 HUF. Persze vehetünk tölthető akksikat is, de én gyűlölök ezekkel bűvészkedni. Inkább veszem az olcsó elemeket, mondjuk az Ázsia Centerben, ha már arra járok. Nem környezettudatos megoldás, ne tessék követni!

Persze az is igaz, hogy lassan a huszadik gépet tesztelem végig ugyanazzal a 8 elemmel és sajnos egyik sincs nálam olyan sokáig, hogy az elemek fogyásáról őszintén tudjak nyilatkozni. Abban azért megegyezhetünk, hogy nem fog minket földhöz vágni évente ez a nyolc ceruzaelem. Hála Istennek a fedelet nem csak csavar, hanem bepattintós fül is tartja, így az állandó csavarhúzózás itt kimarad.
A beépített kis fogantyú is jól jön a cipelésénél. Ha valaki egyébként modellezésre adja a fejét, annak igencsak érdemes beszereznie egy univerzális töltőt. Ehhez a géphez is jár gyárilag hálózati adapteres töltő, de a mező közepén azzal sokra nem megyünk. Ámbátor egy csodatöltővel mindent tölthetünk, akár szivargyújtóról is. Cserébe mondjuk 10-15 ezresbe fáj, viszont a kocsi szivargyújtójáról felnyomhatjuk vele vagy 2-3 alkalommal még a gépet, így az élmény hosszabb.

A végén pedig következzen a jól megszokott "kinek és minek"! Nos, mindenképpen idősebb gyereknek, ennél javaslom tényleg betartani a 14+ jelzést. Felnőtteknek is ajánlom, mert tényleg nagy élmény ekkora tömeget irányítani. Leginkább csendes, szélmentes estékre javaslom, de ekkor akár kisebb kamerát is emeltethetünk vele.
Még képeket találhattok ebben a képalbumban, ide kattintva.

(És ide a végére egy megjegyzés, csak zárójelben:

Ugye tudjátok, hogy hobbiból írom ezt a blogot. Azaz nekem a tetszésetek a fizetség, a jutalom. Ne fukarkodjatok hát és lájkoljátok a blogot meg a YouTube videókat a Facebookon, plusszozzátok a G+-on és osszátok tovább! Persze csak akkor, ha tetszik. Csak ezért csinálom, ugyanis...)

Lightning No8007 - villám 4 csatornán

Nem lehet első látásra ítélni. Mégpedig azért nem, mert az ember vagy pozitívan, vagy negatívan csalódik. Én az infrás helikopterekről nem nagyon vagyok jó véleménnyel és így előítéletem volt ezzel a törpe villámmal szemben is.

Bizonyos, hogy a rádiós helikopterek kevésbé vesztik el a kapcsolatot és az infrás helikoptereknek megvannak a korlátaik, de ha az ember amúgy is néhány méteren belül használná a kis ügyest, akkor szinte mindegy az adatátvitel módja. Az infra miatt a gép olcsóbb - esetünkben éppen 9990,- HUF a forgalmazó webshopjában - a 4 csatorna miatt viszont sokkal mozgékonyabb és ezért élvezetesebb vezetni.

4 csatornás helikopter ennyiért pedig nem nagyon kapunk, főleg nem ilyen minőségben. A minőség alatt azt értem, hogy a lényeges alkatrészek mind fémből készülnek, így szinte összetörhetetlen a konstrukció. Fém a ház és a vázszerkezet, de fémből készültek a rotorrögzítő alkatrészek is.

Aprópopó rotor: azokkal azért voltak bajaim, mert a hozzám érkezett tesztgép nem nagyon akart repülni. Össze-vissza forgott, billegett, rángatózott. Jobban megvizsgálva vettük észre, hogy valaki előttem már jócskán odavágta valamihez, az egyik felső rotor el volt repedve. Gyors csere után (a dobozban kapunk hozzá két csererotort is) a gép repült, gyönyörűen, stabilan. Íme egy videó (1080-ban, teljes képernyőn érdemes nézni):

Remélem, jól látszik a videóban, hogy nevéhez méltóan mint a villám, úgy cikázik. A 4 csatorna miatt képes oldalazásra is, ebben a két oldalsó extra propeller segíti. Méretéhez képest ezek nagyok, így szinte dobálják a gépet oldalirányban is.

Nem túlzás tehát az oldalán díszelgő Super Power felirat, ez a gép is túlméretezett röptetővel van szerelve. Az alig 100 grammos tömegéhez ezek a 20 centis rotorok igencsak nagyok, vigyázni is kel az emelgetésnél. A kis tömeg még egyet eredményez, mégpedig kis akkumulátort ami hamar - fél óra alatt - feltöltődik és mégis egészen sokáig képes röptetni a gépet. Ezzel is sikerült 10 perceket is repülni, a gyárilag megadott 6-7 perc túlzott szerénység.

Töltőt egyébként nem kapunk hozzá, egy speciális kábellel, USB-ről lehet tölteni. Ha nem számítógépre, hanem mondjuk egy telefontöltőre dugjuk, akkor a töltési idő csökkenthető. A főkapcsolót keresgéltem vagy 10 percig, mire észrevettem a töltőcsatlakozó mellett eldugva. Aki rágja a körmét, annak esélye sincs bekapcsolni.

A távirányító ugyebár infrás, ezért kell neki több energia. 6 darab ceruzaelemet kíván, viszont nem meríti azokat túl gyorsan. Felépítését tekintve egyszerű, áttekinthető. Kinézetre elég gagyinak tűnik, de ne tévesszen meg minket!

A nem túl elegáns "aranybetét" ellenére teljesen rendben van. 3 különböző állásának köszönhetően egyszerre 3 géppel röpködhetünk egymás zavarása nélkül. Mivel 4CH, a jól megszokott mode2 szerint a jobb kézen vannak a döntések, míg a bal kézen az emelkedés és a tengely körüli forgás. Aki négycsatornázott már, annak azonnal repülhető, a háromcsatornásoknak át kell szokni. Érdekes esemény volt, hogy a kinézete alapján barátaim 3 csatornásnak gondolták volna, aztán megemelve volt a meglepődés, hogy nem úgy mozog, ahogy megszokták.

Ezért mondom mindig, hogy a látszat csal. A távirányítóról még annyit, hogy 10 méterig nagyon biztonságos, minden szögből. A gép forgását lehet egy szem trimmelő gombbal kiküszöbölni, de mivel bolygótárcsa nincs, nincs is más, ami elhangolódhatna.

Kiknek és minek? Elsősorban azoknak ajánlom, akik olcsón szeretnének négycsatornás élményt. Ennyi pénzért garantálom, hogy nem nagyon van más jelenleg a piacon, de ha valaki tud ilyenről, most szóljon! Első gépnek is ajánlom, mert ha komolyan szeretnénk helikopterezni, azonnal négy csatornást javaslok. Sokkal nehezebb ugyanis 3 csatornáról átszokni.

(És ide a végére egy megjegyzés, csak zárójelben:

Ugye tudjátok, hogy hobbiból írom ezt a blogot. Azaz nekem a tetszésetek a fizetség, a jutalom. Ne fukarkodjatok hát és lájkoljátok a blogot meg a YouTube videókat a Facebookon, plusszozzátok a G+-on és osszátok tovább! Persze csak akkor, ha tetszik. Csak ezért csinálom, ugyanis...)

Repülő páncélos - gyerekbolondító

Amikor először láttam ezt a gépet, nem nagyon ragadta meg a fantáziámat. Nem értettem, kinek kellhet egy páncélozott autó, amely röpül is. Persze az első röptetésnél el is fújta az összes kételyemet, mert erős, stabil és jól irányítható.

És jól is néz ki, talán ez a legfontosabb. Mert mi kell a gyereknek - legyen az szó szerint gyerek, vagy gyermek lelkű felnőtt -, kedves barátaim? Mi fogja meg először? Hát a külső. Az ragadja meg a szemet. Igaz, a használt műanyagokon azonnal látszik, hogy ez egy játék, dehát a játéknál csak nem baj, ha úgy néz ki, mint egy játék? Az illúzió persze azonnal megteremtődik, ahogyan elkezd repülni, mert az öt csatornás távirányítás miatt az igazi helikopterekhez hasonló műveletekre is képes.

Mit is jelent az 5 csatorna? Először is 4 olyan csatornát, amely a gép repülését hivatott segíteni és egy plusz csatornát, amellyel a reflektorokat kapcsolgathatjuk ki-be. Így aztán ez az 5 csatorna valójában 4,5. A termék weboldalán úgy szerepel mint 2,4 GHz-es helikopter és autó egyben. Két funkciót kapunk az áráért, ami ezen blogbejegyzés megírásának pillanatában 16.990,- HUF. További részletek ide kattintva.

Nem is untatnálak a száraz technikai adatokkal benneteket, ehelyett hadd emeljek ki pár részletet. Az első és legfontosabb, hogy a rotorok durván túl vannak méretezve a gép súlyához képest, így nagy tartalék van a szerkezetben. Óvatosan kell tehát röpülni vele, ha éppen röpülünk. Ugyanis a távirányítón van egy speed up (sebesség szabályozó) gomb, amit ha nem nyomunk meg, a földön marad és ott autózgathatunk vele. Így aztán a gyereknek is odaadhatjuk nyugodtan, nem fog kárt csinálni vele. Gyakorolni tehát ideális. 

A másik kiemelendő részlet, hogy ez a gép 4 csatornás vezérléssel rendelkezik, de a hagyományos 4 CH-val ellentétben az előre-hátra haladáshoz van még két hátsó turbina, amelyek ha beindulnak, a gép is meglódul. Szuper kunsztokat lehet vele csinálni és ez nagyon élvezetessé teszi a repülést. Íme egy videó róla (1080-ban, teljes képernyőn érdemes megnézni):

Süvít kegyetlenül, és szegény Lajos barátomnak igencsak kapkodnia kellett a fejét, amikor próbálta a kamerával lekövetni. :)

A 4 csatorna miatt tehát lehet vele oldalazni is és az előre-hátra haladás a kettő hátsó turbina miatt nagyon gyors.

A repülési ideje is nagyon kellemes, a gyári adatban szereplő 7-8 perc bőven megvan, nekem 10 perc felett is sikerült vele repkedni, mire lemerült. Ez persze attól is függ, mennyit figurázunk vele...

Fontos megjegyezni, hogy rádióvezérlésű, így a kapcsolatot nem veszti el. A távirányító 4 darab ceruza elemmel megy, az idők végezetéig. Érdekesség - és meg kell szokni - hogy a funkciókat kicsit felcserélték, így a döntés átkerült a jobb kézre, míg a tengely körüli forgás a bal kézre. Megszokni nagyjából 2 perc azoknak, akik mode2-ben szoktak esetleg repülni.

A tengely körüli forgás kiküszöbölésére van egy potméterünk a jobb felső sarokban, mellette pedig a reflektorok ki-be kapcsolását szolgáló gombot találjuk. És ennyi. Egyszerű.

Kiknek és minek? Nos, a gyereknek csak felelősségünk teljes tudatában mutassuk meg, mert neki kelleni fog. Kis lakásba nem javaslom, mert nagyon erős és óriási a rotorja, amivel leapríthatjuk a bútort, a szobanövényeket meg a lapostévét. Gyakorló helikopternek javaslom, mert a gyerek megtanulhatja a földön irányítani és ha ez megy, emelkedhet is a levegőbe.

(És ide a végére egy megjegyzés, csak zárójelben:

Ugye tudjátok, hogy hobbiból írom ezt a blogot. Azaz nekem a tetszésetek a fizetség, a jutalom. Ne fukarkodjatok hát és lájkoljátok a blogot meg a YouTube videókat a Facebookon, plusszozzátok a G+-on és osszátok tovább! Persze csak akkor, ha tetszik. Csak ezért csinálom, ugyanis...)

UDIRC U810 Fly Wolf - rakétát is kilő

Igazából elég nagy ám a dömping manapság az RC helikopterek között, és ezért kapja fel az ember a fejét arra, ha valami kilóg a tömegből. Ha nem csak repül, jól néz ki, olcsó, hanem még tud valami extrát is. Ilyen a tesztben szereplő kis infrás helikopter, amely egy igazi gyerekbolondító. Kérem távolítsa el gyermekét, mielőtt ezt az írást olvasni kezdi, mert a hirtelen fellépő vásárlási vágyért nem vállalok garanciát.

Persze az én korosztályom leginkább a magában élő gyerekkel nem tud mit kezdeni, amikor ilyesmit lát. Mert bizony kedves barátaim, mi az Air Wolf sorozaton nőttünk fel és ezt a kis gépet látva meg is indul mindenkiben legalább a filmzene. De jó kis filmsorozat volt is az... Szóval már maga a kinézete is fél siker, a másik fele pedig az ára. Mert ugyebár az sem mindegy, hogy mennyiért jutunk hozzá az élményhez. Az élmény jelenleg 9990,- HUF-ba kerül a BluePanther webáruházában. További részletek ide kattintva. 

Technikai részletekkel most sem untatnálak benneteket, hiszen a fenti linken mindent elolvashattok róla. Jöjjenek inkább az én élményeim, a negatívak és a pozitívak is. Az első élmény az, hogy ez a gép ugyebár infrás, így igazán arra alkalmas leginkább, hogy beltérben repkedjünk vele. Nagyon könnyű kis madárkáról van szó, így egy nyitva felejtett ablak vagy ajtó is befolyásolja a repülését. Ennek ellenére nekünk sikerült vele szabadtérben is repülni, amiről itt egy rövidke kis videó (1080-as felbontásban, teljes képernyőn érdemes megnézni):

Az talán látszik, hogy kissé dobálja a szél. Mivel ez egy háromcsatornás gép, elvileg oldalazni nem tud. Nekünk mégis sikerült, ezt a szélnek köszönhetjük. Az infrás gépek emellett hajlamosak néha el-elveszíteni a kapcsolatot a távirányítóval. Ez a gép ilyenkor az utolsó utasításnak megfelelően működött tovább. Azaz ha éppen felfelé törekedtünk velük, akkor "fényesen suhogva keringtek, szálltak a magosba", mint József Attila mamájának ruhái a padláson. Ez lehet kellemetlen is, főként szabadtérben. De aki infrázni kezd, az ezzel számoljon.

Ha a gépet a távirányító nagyjából 10-15 méteres hatótávolságán belül tartjuk, akkor ilyen gond nincs, szépen repül és jól irányítható. Ez egyébként annak köszönhető, hogy ez a gép is koaxiális (két rotor egymás fölött, egy tengelyen) és a felső rotor stabilitását röpsúlyok segítik (ismeretes még így is: giro). A rotorok bírják a gyűrődést, meg sem kottyan nekik egy kis virágmetszés, vagy falnak ütközés. A dobozban azért adnak hozzá még két darab főrotort és egy farokrotort cserének.

A rotorok rögzítése műanyag, de lötyögést nem tapasztaltam. Még alacsony fordulaton sem ráz a gép. Ha már műanyag: a gépet teljesen beburkolja a kabin, amely elég rugalmas és szintén bírja akár 2 méteres magasságból a leeséseket is. Az alján nem talpat, hanem kerekeket találunk, amelyeknek köszönhetően a talajon kicsit gurulni is képes, ez fel és leszállásnál jön jól.

Az akkumulátor nem cserélgethető, speciális töltőcsatlakozón keresztül tölthetjük, ezt kapjuk hozzá a dobozban. Ahogyan a kilőhető rakétákat is, szám szerint 6 darabot. Ezekkel volt egyébként egy kis kalandom, mert a gyárban betett rakéták kicsit be voltak gyógyulva és nem akarta ezeket kilőni. Miután sikerült kiműteni ezeket, már tökéletesen ment a kilövés is, ahogyan az a videóban is látható volt. A gyártó kedvessége két darab célobjektum amelyekre tüzelhetünk.

A tüzelést a távirányító elején, mutatóujjunkra eső gombokkal tudjuk kiváltani, ekkor a távirányítóból rakétaindítási hang hallatszik. Na, ezzel lehet a gyerekeket megbolondítani, dehát ez is a cél. A távirányítón sok gomb nincs, de háromcsatornás gépnél ezekre nincs is nagyon szükség. A gép oldalirányú hangolását egy szem tekerőgombbal hajthatjuk végre, és kezdőknek van egy lassabb fokozat kapcsolására szolgáló gombocska. És ennyi.

A távirányító 6 darab ceruzaelemmel megy, gyakorlatilag az idők végezetéig. A gép töltését egyébként USB-ről tudjuk megoldani háromnegyed óra alatt, ezután 10 percet röpül.

14 éves kortól felfelé ajánlják, de ismerve a mai gyerekeket, szerintem egy 10 éves simán elboldogul vele, szigorúan szülői felügyelettel. Macskák jelenlétében csak óvatosan, mert nekik is tetszik és leszedik akár 2 méter magasból is. Tapasztalatból beszélek...

A végére a szokásos kinek és minek kérdés:
Azoknak ajánlom, akik elsősorban lakáson belül szeretnék használni. Első helikopternek is kiváló, mert kezes jószág és olcsó is. Ha kettőt veszünk, jó kis csatákat vívhatunk egymás ellen (nem zavarják be egymást, mert 3 különböző "frekvenciára" állíthatóak), a rakétakilövés pedig tényleg egy olyan funkció, ami magában eladja a gépet. Főleg most, hogy ráadásul még akciós is...

UDIRC U12 - óriás fillérekért

Az a baj a hobbikkal, hogy hajlamosak elhatalmasodni az emberen. Mert ha valamit azért csinálunk, mert azt élvezzük, akkor ugyebár arra törekszünk, hogy ebből az élvezetből minél több jusson. Az ember már csak ilyen és erről igazán a feleségek mesélhetnének leginkább. Ők azok ugyanis, akik a mi hülyébbnél hülyébb hobbijainkat tűrik, több-kevesebb morgás mellett.

A felnőtt ember hobbija annyiban különbözik a gyerekétől, hogy nagyságrendekkel drágább. És ez szinte már axióma, bizonyítást nem igényel.

Ilyen hobbi a modellezés is, hiszen az RC helikopterekre is hamar kidobhat az ember pár százezret úgy, hogy igazán meg sem látszik.

Persze vannak kivételek, hiszen óriási helikoptert is lehet vásárolni töredék áron és erre jó példa az UDIRC U12-es, ezen tesztecske tárgya.

Akik ismernek korábbról, ismerik az újságírói múltamat is. Abbahagytam, mert meguntam, hogy a tesztek nagy része fizetett hirdetés, egyfajta bújtatott reklám. A teszter sokszor nem meri leírni a negatívumokat, mert akkor a gyártó vagy forgalmazó megharagszik és legközelebb nem ad tesztkészüléket, vagy esetleg csak az utolsók között, mikor már az ember nem árthat a terméknek az őszinteségével.

Nos, ezen béklyóktól megszabadulva én ebben a magán blogomban azt írok, amit akarok. A rosszat is, ha van.

Erősen kell keresgéljek, ha rosszat is szeretnék írni erről a gépről, mert igazán elvarázsolt.

Kezdjük az árával, ami a mai napon 22.990,- HUF áfával. Döbbent csend. Az ekkora gépet, azaz 53 centiméteres rotorátmérőjűt ezen ár nagyjából duplájáért csak megmutatják nekünk a legtöbb "szakosodott" modellboltban. Aztán tegyünk hozzá még vagy egy húszast, és akkor már elhozhatjuk. Talán. És ha azt hisszük, hogy ezért cserébe a "szakosodottaktól" a drágább géppel mindig jobb minőséget kapunk, hát illúzió. Ugyanazt a kínai cuccot sózzák ránk többnyire ott is, csak emitt beismerik. Hogy hol van az az emitt? Hát itt ni! Ide kattintva ugyanis megnézhetjük az árakat, megkívánjuk, aztán ha elmegyünk érte az Ázsiába (ismert még: Ázsia Center) alig húszezer felett vihetjük is haza. Hazaérve pedig elkezdődik a kaland.

Persze némi magyarázat az ár mellé: ez egy 3 csatornás helikopter, amely annyit tesz, hogy fel-le, előre-hátra és a tengely mentén oldalra tudunk vele fordulni. Oldalazni tehát nem tud, ehhez kellene a negyedik csatorna. Nincs. Helyette van viszont egy fél csatorna, amely a gépen elhelyezett világítást hivatott ki-bekapcsolni. Ez a világítás egyébként nagyon látványossá teszi a gépet, de ne szaladjunk előre.

A 3 csatorna mit jelent a gyakorlatban? Annyit, hogy a géppel nem lehet műrepülni, de az irányítása nagyon egyszerű. Én magam persze nem egy ekkora géppel gyakorolnék először, de akinek valaha volt már a kezében 3 csatornás (ismeretes még így is: 3 CH) helikopter, az ezzel a madárral is elboldogul. Kezes ugyanis, némi vezetői hibát is elvisel. Az élmény tehát nem az lesz, hogy folyton odavágjuk valamihez - mondjuk a földhöz leginkább - hanem az, hogy a bal kezünkkel csak a magasságra figyelünk, míg jobb kézzel a fordulásokért és a haladásért tudunk tenni valamit. A távirányítón négy trimmelő (finomhangoló) gombot találunk, ezek közül három hamis, nem működik. 3 csatornás helikopternél nincs is rájuk szükség, hiszen csak a gép forgását kell valahogy kiküszöböljük és erre elég egy finomhangoló gomb. Ha sikerült, a gép repül és mi meg örülünk. De minek tépem a számat, ha van videó is. Nézzük, aztán majd magyarázok (teljes képernyő, 1080-ban érdemes nézni...):

(Zene: Darude - Rush)

Ami elsőként látszik a videóból, hogy ezzel a helikopterrel ésszerű keretek között már akár szabadban is repülhetünk. Az ésszerűségre azért tennék hangsúlyt, mert a szél a mi nagy ellenségünk. Ha tehát nem mozognak a levelek a fán, akkor próbálkozhatunk, a kisebb légmozgásokat tudja a gép kezelni. 

De miért lényeges ez?

Azért, mert ez egy koaxiális helikopter. Az ilyen, tengely a tengelyben típusú megoldások, amelyeknél a két rotor egymás felett helyezkedik el, nem nagyon szeretik a szelet. Az elméletbe ne menjünk nagyon bele, de elég annyit tudnunk, hogy hiába ilyen nagy ez a gép, nehéz (mondhatnám, lehetetlen) vele lekezelni a széllökéseket.

A 3 csatornás vezérlés miatt az előre haladás úgy történik, hogy a farkán elhelyezett rotor beindul, ezzel megdönti előre vagy hátra a gépet és az elkezd mozogni a kívánt irányba. Két megjegyzésem van ezzel kapcsolatban. Az első, hogy műrepülő mutatványokra ne számítsunk, hiszen nincs bolygótárcsa, nincsenek állítható dőlésszögű rotorok. 

Az egy szem kis farokrotor szolgál a haladásra és ennyi. A másik megjegyzésem, hogy a farokrotornak is van energiaigénye, így ha mondjuk szél ellen küzdve folyamatosan mennie kell, akkor hamarabb lemerül a gép és emellett a farokrotor beindulásakor elvész némi energia a főrotorokról és enyhén esni kezd a gép. Ezt a süllyedést odafigyeléssel ki lehet korrigálni, de gyakorolni kell. Ha megszokjuk, akkor viszont egy jól irányítható gépet kapunk, amelyben van némi tartalék is. Azaz például egy kamerát is képes megemelni. Ne gondoljunk persze óriási kamerákra, Nekünk egy akciókamerát sikerült vele megemeltetni, de csak burkolat nélkül. Az alábbi videóban azt látjuk, ahogyan az elején küzd a gép a nehéz súllyal, aztán a kameraburkolat nélkül már szépen repül. Íme (ez is fullHD videó, érdemes teljes képernyőn nézni, 1080-ban):

(Zene: Cafe Del Mar - The blues)

A kép persze remeg egy kicsit, de mentségemre szolgáljon, hogy rögzítésre összesen néhány darab gyorsszorító állt rendelkezésemre, amelyekkel nem lehet rugalmas kapcsolatot létrehozni a kamera és a gép között, így a gép rázkódása átadódik a kamera házára is, ettől remeg a kép. Ha valaki amellett dönt, hogy ilyen géppel akarna videózni, gyártson le hozzá kamera rögzítést. Persze csak hobbi célra, mert ezzel a géppel profi felvétel nem készülhet, hiszen eleve 80 méteren kívül elvész a rádiókapcsolat. A repülős videót inkább érdekességnek szántam. Érdekesnek érdekes is...

Ami a gépet illeti, azért ne szaladjunk el amellett, hogy mennyire strapabíró is, főleg az árát tekintve. A ház eleve fém, ami megvédi a fogaskerekeket egy-egy zuhanásnál. A kabin csak esztétikai célokat szolgál, bár nem tudom, mekkorát kellene esni, hogy ez az erősen gumiszerű műanyag eltörjön. A farok is fém, meg is van támasztva segédrudakkal, így ez is stabil. A rotorok is bírják a kiképzést, pedig egyszer-kétszer sikerült velük eldőlni és némi növényzetet is nyírtunk, köztük egyszikűeket (pázsitot) és bokrokat is. Nem látszik meg a gépen.

Egyetlen sérülést sikerült rajta ejteni az egyhetes repkedés alatt, ezt pedig az összeakadó rotorok okozták a farok fémrúdján. Számomra érthetetlen okból egyszer ugyanis a rotorok valahogy összekoccantak (valószínűleg széllökés miatt) és az alsó rotor belevert a farok csövébe és ezen keletkezett egy milliméteres horpadás. A rotoroknak semmi baja, mégcsak kisebb bemaródások sincsenek rajtuk. Mindenesetre a dobozban van egy pár plusz rotor, ha nem lennénk ennyire szerencsések.

Ami mellett szintén nem szeretnék elszaladni és elébb már említettem, az a ledes világítás. Az első videóban látszanak a rotorfogaskerekek alatt elhelyezett, nagy fényerejű ledek. Nos ezekről annyit, hogy teljes sötétben is tökéletesen követhető a gép haladási iránya, hiszen mindkét oldalán ott ez a 4-4 led zöld fénnyel, az orrán ott egy fehér és a farkon végig több színes is van. Így tök sötétben is kivehető, hogy valami jön. Persze a forgatás helyén, éjjel megszaporodtak az ufóészlelések, de ez már csak így van faluhelyen. A viccet félretéve az oldalsó ledek két méteres magasságból 2-2 négyzetmétert simán bevilágítanak a talajon és beléjük nézni nem érdemes. Kikapcsolhatók, így nélkülük a nappali repülési idő nagyjából megduplázódik. Az ígért 8-10 perc valójában 10-15 perc is lehet attól függően, mennyit figurázunk. Az energiaellátásról egy 7,4 V-os li-po akksi gondoskodik, amely nem cserélhető (csak forrasztással) és amelyhez természetesen kapunk töltőt is. A töltő nagyjából 1 óra alatt telenyomja az akksit.

Negatívumok? Ígértem, de nehéz lesz betartani. Mondanám, hogy az alkatrész hiánytól félek, de magamat cáfolnám meg, hiszen a magyar forgalmazót (egyéb korábbi ügyekből) nem úgy ismerem, mint akik magukra hagynák az ügyfelet. Úgyhogy alkatrész-aggályom nincs főként azért sem, mert legtöbb modellboltba bemenve adott méretű fogaskereket vagy adott motort úgyis kapunk. Hiszen ők is Kínából hoznak (szinte) mindent, de ezt mintha írtam volna.
Ami nekem nem szimpi, az a 3 csatorna. Én ugyanis 4 csatornán tanultam repülni, a 3 CH nekem túl egyszerű és unalmas. 4 CH-val már lehet figurázni és én azt élvezem. A koaxiális kialakítás elébb leírt hátrányai mellett nekem még nagyon hiányzik a bolygótárcsás vezérlés. Persze ez eggyel kevesebb meghibásodási lehetőség, ami nem biztos, hogy hátrány.

A fix alsó rotor tehát csak emel és a tengely körüli mozgásban segít be (ezt a rotorok forgási sebességének különbségével oldják meg, ugyebár). Kicsit furcsa nekem a sok műanyag is a rotorok rögzítése körül, de ennek ellenére lötyögést mégsem tapasztaltam.
A távirányítóval is van bajom, főként a hatótávolságával. 80 méter nem túl sok, nekem legalábbis. Ha egy kicsit nagyobb antennát tettek volna rá és/vagy nagyobb teljesítményűre csinálták volna, az ember nyugodtabban engedné fel a magasba. Persze az is igaz, hogy a kezdő helikopteres úgysem meri nagyon messzire elröptetni, hiszen elveszítjük a  térérzékelést és hamar meg lehet a baj. Úgyhogy ez a 80 méter akár elég is lehet.

Összegezve tehát a fő kérdés: kiknek és minek?


Erre szerencsére egyszerű a válasz, mert nyugodtan tudom ajánlani azoknak, akik ár/érték arányban egy jó gépet keresnek. Nagyon megéri ugyanis az árát. Azoknak is ajánlom, akik már kisebb géppel repültek és szeretnék megérezni az erőt és a nagyobb rotor-szelet. És hogy minek? Nos, ÉLVEZETRE. Nagyon szerethető gép ez és mérete miatt feltűnő. Könnyen repülhető így idegeskedni nem kell az irányítás miatt. És ha valaki esetleg reptetni akar egy kisebb kamerát, nos annak első próbálkozásra szuper.


Utóirat:
Mindennél beszédesebb az a tény, hogy az első videóban azért halkul néha el a helikopter hangja, mert kénytelen voltam a nem túl szalonképes bekiabálásokat kihalkítani. Amikor ugyanis én repültem, a többiektől folyamatosan a "K***a jó", a "B*****g, de király!" és hasonló bekiabálásokat lehetett hallani. Az ilyen reakciók pedig őszinték, de videóba nem valók.
Attól még persze ez egy "K***a jó helikopter" :)