EasyCopter V4 leszállótalp tuning

Hadd segítsek spórolni neked 1600 forintot és megoldani egy idegesítő problémát.

Sajnos a legjobb és legügyesebb helikoptereknek is lehetnek gyenge pontjai. Az EasyCopter V4 Colibri (és a Merlin Tracer 60-as is) nagyon ügyes kis gép, könnyen repülhető és stabil, de a talpa, az valami kriminálisan vacak. Értem ezalatt, hogy egy kicsit erősebb landolásnál azonnal törik. Az ember persze először azt gondolja, hogy ő a béna - és ez részben igaz is - de amikor már jól megy a repülés és egyre kevesebb a baleset, kezdünk gyanakodni.

Miért is tört el már megint a talp?

A válasz: mert vacak, gyenge anyagból készült, nincs méretezve, illetve alul van méretezve. Így aztán az ember megunja és elkezdi otthon található eszközökkel javítgatni a gépet. Ez nem szép, sőt: randa.

Nem túl elegáns  a szixalag és gemkapocs

Szerencsére van megoldás, mert más helikoptereknél fém a talp és ez kis kézügyességgel a Colibrire erősíthető. Nem kell mást tennünk, mint a gyári talpon lévő elemtartót (vagy egy Merlin Tracer 60-asét) levágni a talpról úgy, hogy némi kiálló rész megmaradjon, amihez erősíthetünk. Ezután jön a talpacska, amely egy Micro Twister talpa és mai áron 507 forintért megvásárolható például ide kattintva. Ez már jó erős, de mégis elég könnyű ahhoz, hogy a gépet ne terheljük plusz grammokkal, dekákkal. És ezen vannak kialakított lyukak, amik jól jönnek a rögzítésnél.

Kicsit gyenge kép van róla a weboldalon...

A rögzítéshez én egy elég vékony, jól hajlítható, de azért még elég erős drótot használtam. Ezt fűztem át a lyukakon, majd összefogva a talpat és az elemtartót, jó erősen összetekertem őket. Arra figyeltem, hogy a talpat visszahelyezve nehogy bármi elérje a fogaskerekeket, vagy az akkumulátortartóban az érintkezőket. Sikerült.

Az akkumulátortartó érintkezőire ügyelni kell!

Elöl az akkumulátortartó alatt is átvezettem a drótot, így nagyon stabil lett a szerkezet. Hátul egyszerűbb dolgom volt, mert itt több a hely és így egyszerűbb a kötözés.

Hátul kicsit több a hely

A talp egy kicsit alacsonyabb, mint az eredeti, de még így is maradt 4-5 milliméter az behelyezett akkumulátor és a talaj között. A kabint visszahelyezve a drótokból nem látszik szinte semmi. Apropó kabin, ha már szétszedtem, tettem rá egy újat. Ez is egy Merlin Tracer 60-asra gyártott Nine Eagle kabin, tökéletesen illeszkedik.

Szinte láthatatlan.

A gép most szép és megszabadulva a többletsúlytól, szebben és könnyedebben repül. És közben rájöttem, hogy így sárgán mégis szebb, mint feketében volt, úgyhogy marad sárga.

Mint az új...

Az új, csatlakozós Merlin Tracer 60 leszállótalp 2250 forintba került volna és valószínűleg az is eltörik az első bénább leszállásnál. Így a Micro Twister talppal és a törött talp elemtartóját felhasználva megvagyunk 507 forintból, művelet után tehát - ha a vadiúj kabint is beleveszem -, még mindig olcsóbbak vagyunk 220 forinttal, mintha megvettük volna a gyári vackot.

Azt javaslom tehát mindenkinek, hogy ne vacakoljon, jobb és tartósabb megoldás ez. A gép könnyebb is lett tőle, kevesebb fordulat kell a levegőben tartásához így aztán egy akkumulátorral tovább repül. További képek ebben az albumomban találhatók. Remélem segítettem és a neten az EasyCopter V4 Colibri névre keresve idetaláltál és most neked is jobb. Ha igen, oszd tovább. Ha tetszett az írás, akkor is! Köszi!

Alkat-race

Elnézést a címben elsütött gyenge szójátékért, de nem tudtam kihagyni. És egyébként illik is ide, hiszen pont azért írok most, mert ma megint rájöttem valamire. Ez pedig az alkatrész utánpótlás szükségessége.

Az ember - ha nem vigyáz - simán beleszaladhat abba, hogy az "olcsón" megvásárolt helikopterben egy kis alkatrész elromlik és máris lehet kidobni. Mert nincs hozzá alkatrész ellátás.

Így aztán amikor vásárolunk, nem egy utolsó szempont, hogy a kis kedvencünkhöz - mert hamarosan az lesz, garantálom - tudunk-e kiegészítőket vásárolni.

Én magam szerencsés vagyok, hiszen zéró tudással sikerült egy olyan helikoptert megvásárolnom, amihez véletlenül pont lehet kapni mindent.

Szanaszét törött talp, gemkapoccsal tuningolva...

Az EasyCopter V4 ugyanis gyakorlatilag kompatibilis a Merlin Tracer 60-assal, azaz a leggyakrabban sérülő alkatrészek könnyen beszerezhetők hozzá is.

Nekem jópár talp összetört már a gyakorlás során, így ezeket veszem a leggyakrabban, de jól jött az ugyanolyan akksi (110 mAh LiPo) és az akkumulátorok töltésére a hálózati adapter is. Ma pedig egy kabint kellett vegyek, ami szintén nem volt egy nagy érvágás.

Olcsó és jó. És lehet kapni...

Úgyhogy ha az ember helikoptert vásárol, az ár mellett igencsak kérdezzen rá az alkatrész utánpótlásra is. Nehogy az öröm az első törésig, vagy meghibásodásig tartson.

Nekem ma hazaérve egy dolgom lesz csak, mégpedig a törött, ütött-kopott kabint lepattintani és helyére a szép újat feltenni. És újra van egy vadiúj helikopterem, néhány száz forintból...

A nagy helikopter bumm

Én magam akkor találom valamilyen találmánynak értelmét, amikor annak előállítási költsége - és így ára - úgy lecsökken, hogy a nagy tömegek, a hétköznapi ember számára is elérhetővé válik.

Egészen kis gyerek koromban, a hetvenes évek elején Pápán, a Vasas pályán röptettek modell repülőgépeket amiket én mindig szívesen néztem, de ez a hobbi akkoriban még olyan költséges volt, a választék pedig olyan szegényes és nehezen beszerezhető, hogy csak az igazán elszántak, a - szó legjobb értelmében vett - fanatikusok engedhették meg maguknak. Akkoriban ugyanis egy ilyen repülőgép több havi fizetésbe került.

Így , 2012. elején szerencsére ez már nincs így. A nagy bumm megtörtént, hiszen aki például RC helikoptert szeretne vásárolni, az már bőven tízezer forint alatt is talál olyan modellt, amelyikkel már lehet élvezettel röpülni.

4 csatornás álom, kicsit viharvert a sok zuhanástól...

Persze van választóvonal itt is, hiszen az igazán jó gyártmányok manapság is úgy 50 ezres környékén kezdődnek, de 50 ezer forint már nem több havi fizetés.

Ezt a hobbit tehát nagyjából bárki megengedheti magának.

Filozófiai mondandó eleje: az élet jellegéből adódóan olyan, hogy az ember bizony áldoz a hobbijára. Mert hobbi kell, hogy ne csak dolgozzunk, aludjunk, együnk és szaporodjunk. Filozófiai mondandó vége.

És ha valaki régen kacsintgat már a modellezés, a helikopterek felé, akkor itt a lehetőség. Vállalható lett az árfekvés, nem kell tovább csorgassuk a nyálunkat.

Talán ennek köszönhető, hogy gomba módra szaporodnak a modellező boltok, webáruházak, ahonnan aztán tucatszám vásárolhatunk magunknak mindent, amire csak várnánk.

Mi várható tehát?

Láttam már ilyet, azért merek jósolni.

A mobiltelefonoknál, majd később az okostelefonoknál figyeltem meg azt, hogy ahogyan elérhető árba kerültek ezek a gépek, azonnal "felhígult" az azokat használók köre is. Ez pedig azt jelenti, hogy már nem csak a mániákusok, hanem az egyszerű átlag ember is használja őket.

3 csatornás egyszerű, igazán jól repülhető és olcsó is...

Ebből pedig az következett és következik most, az RC helikopterekkel kapcsolatban is, hogy a gyártóknak és forgalmazóknak fel kell készülniük azokra a vásárlókra is, akik a témában kevésbé járatosak és minél kevesebb utánaolvasással szeretnének minél gyorsabban élményhez jutni.

És természetesen minél könnyebben kezelhető, problémamentes helikopterekre vágynak.

Az ipar ebbe az irányba megy, a választék bővül és csak szép csendben súgom meg, hogy az eddig GPS-t, okostelefont és MP3-lejátszót gyártó kínai cégek szép csendben átálltak a helikopterekre.

Mi várható tehát?

Egyrészt az, hogy megjelenik a töménytelen mennyiségű gagyi, amivel a jónépet megpróbálják beetetni. Emellett a jó minőségű termékek ára drasztikusan csökkenni fog. A forgalmazók között megjelennek a kóklerek, akiknek a helikopter meg a herripotter szinte ugyanaz..

Összefoglalva: egyre nagyobb értéke lesz annak, ha az ember megbízható forrásból, jó minőségű géphez jut és egyre jobban felértékelődik az a szaktudás, amit a hetvenes évek óta modellezők képviselnek.

Tanácsom? Ne sajnáljuk az időt az utánaolvasásra, ne szégyelljünk kérdezni! Mert ha beleugrunk valamibe tájékozódás nélkül, azt a pénztárcánk és az idegrendszerünk fogja bánni.

Mint minden műszaki cikk esetében, itt is vannak túlárazott szarok, amiknek az értéke és az árcédulája igencsak nincs összhangban. És itt is vannak feltörekvő cégek, akik kellemes áron, szerényen nyújtanak olyan minőséget, hogy az ember azt gondolja, egy nullát lefelejtettek az ár végéről.

3 csatorna vs. 4 csatorna

Nem nagyon találtam olyan magyar weboldalt, amely egyszerűen és érthetően elmagyarázná, mit is jelent a 3 és a 4 csatornás vezérlés és milyen különbségek vannak a repülésben.

Vagy ha találtam is, nem nagyon érthető. Hát megpróbálom összefoglalni, minden hókuszpókusz nélkül.

Az RC helikopter repülése két kar segítségével irányítható. Ezekkel a karokkal szabályozzuk a rotor fordulatát és így azt, hogy függőlegesen emelkedjen, süllyedjen vagy egy bizonyos magasságban maradjon. És ezekkel a karokkal szabályozzuk a haladását is, azaz azt, hogy előre, hátra, oldalra induljon el a gép.

A 3 csatornás modellnél kicsit egyszerűbb a képlet, hiszen egy funkció kimarad, így a helikopter viszonylag egyszerűen irányítható, hamar megtanulható és így a sikerélmény is garantált. 4 csatornás modelleknél sok-sok esés-kelés történik, mire a gép azt csinálja majd, amit mi szeretnénk. Miért?

A 3 csatornás modelleknél:

A bal kézre csak a rotor forgási sebességének szabályozása kerül, így a bal kezünkkel csak arra kell koncentráljunk, hogy a megfelelő magasságban tartsuk a helikoptert. Logikus ugye, hogy magasabb fordulat esetén a helikopter emelkedni fog, alacsonyabb fordulat esetén süllyedni. Ennél a típusnál a lebegés könnyen elsajátítható, hiszen ha magasabbra szeretnénk repülni, akkor előre toljuk a bal oldali kart ha pedig ereszkedni szeretnénk, akkor magunk felé húzzuk. 10 perc gyakorlással megvan és nem fogjuk sem a plafont karcolgatni, sem a padlónak vágódni.

A jobb kéz a 3 csatornás típusoknál szintén egyszerűbb helyzetben van, hiszen a kart előre tolva a helikopter a hosszirányú tengelye mentén kicsit megbillenve, előre kezd elindulni, míg a kart hátra húzva hátra billenve kezd hátrálni. Balra húzva a kart a függőleges tengely nem mozdul, és a helikopter úgy fordul balra, mintha egy zsinóron lógna és így fordítanánk el. Ugyanez a jobb oldali fordulás is.

Így aztán egy 3 csatornás modellnél csak azt kell fejben helyre raknunk, hogy amikor a helikopter velünk szemben repül, akkor merre is van a balra-jobbra és az előre-hátra. Mert ugye ilyenkor megfordul minden. Ez persze kis gyakorlással szintén elsajátítható, így gyakorlatilag 20 perc után a helikopterrel úgy röpülünk majd, mintha hónapok óta ezt csinálnánk. (Ez természetesen azokra a modellekre igaz, amiket felhasználó barátra hangoltak, de a boltokban szinte csak ilyennel találkozunk.)

Az eredmény tehát 3 csatornás helikopter esetében kézzel fogható, könnyen elérhető, szeretni fogjuk.

De! És ott az a fránya "de" megint. A 3 csatornás helikopter nem úgy repül, mint az igaziak, első rálátásra látjuk, hogy valami furcsa. Így aztán a hamar jött siker után hamar jött unalom is következik, amit csak egy 4 csatornás gép tud eloszlatni.

A 4 csatornás helikopter izgalmas, de előbb egy kis intermezzo:

Ha Magyarországon az ember bemegy egy modell boltba és helikoptert vásárol, nem is kérdeznek semmit, alapból Mode2 távirányítót adnak hozzá, a kétnormás távirányítót pedig szerelik-állítják is át Mode2-re. Hogy mi a különbség Mode1 és Mode2 között, arról majd később írok egy blogbejegyzést, ha sikerül Mode1-gyel is repülnöm kicsit. Addig maradjunk a Mode2 ismertetésénél, idehaza ezt repülik a legtöbben (állítólag).

Tehát a 4 csatornás Mode2 helikopter:

A bal kézre esik itt is az emelkedés-süllyedés, azaz a rotor fordulatszámát itt is a bal kezünkkel fogjuk szabályozni. A nehezítés az, hogy a 4 csatornás esetében a bal kézre esik a tengely körüli elfordulás is, azaz amit 3 CH esetén a jobb kezünkkel végeztünk, azt itt a bal kéz mozdulatainak finom összehangolásával kell végeznünk. A nehézség az ebben, hogy a kar mozgatásánál arra is kell figyeljünk, hogy a magasságot ne veszítsük vagy növeljük meg, mert ilyenkor plafon vagy padló ütközés lesz a vége. Ez már maga több órás gyakorlást igényel úgy, hogy közben a jobb kezünkkel is bűvészkedni kell.

Jobb kézen ugyanis megjelenik egy funkció, a negyedik csatorna által vezérelve. Ez pedig nem más, mint az oldalazás. A 4 csatornás helikopter esetén ugyanis a kar előre és hátra mozgatásával szintén előre és hátra dőlés és ezzel együtt haladás következik be, de oldalra húzásakor a helikopter nem oldalra fordul (ez átkerült a bal kézre), hanem oldalra dől és oldalazva kezd haladni. Azaz úgy viselkedik, mint egy igazi helikopter. Ez a funkció megint csak hosszú órák gyakorlásával sajátítható el, ami közben jó párszor oda fogjuk verni a gépet a bútorokhoz, beleakad a függönybe és nem egyszer el is veszti maga alól a levegőt és métereket zuhan. A hirtelen mozdulatokat ugyanis egyik helikopter sem szereti, a megbillenő helikopter pedig eleinte mindenkit megijeszt és kapkodás lesz a vége. Ha gyakorlunk és ügyesek is vagyunk, akkor is napok és sok kifogyasztott akkumulátor, nameg néhány törött alkatrész lesz a fizetség, mire szépen tudunk oldalazni is.

A 4 csatornás helikopternél nehezíti a feladatot az is, hogy soha nem végezhetők a mozgások külön-külön, mindegyik hatással van a másikra. Azaz mielőtt oldalazni kezdenénk, azt is meg kell nézzük, a gép orra éppen merre áll, hiszen ha például nekünk balra halad a helikopter és mi balra akarunk oldalazni, akkor felénk fog megindulni és az orcánkba fog repülni. Az pedig ember legyen a talpán, aki egy vele szemben lebegő helikopter esetében azonnal tudja, melyik is a bal-jobb dőlés, bal-jobb forgás és merre van az előre-hátra.

Sok-sok gyakorlás, mire ezek átmennek rutinná és ahogy járás közben sem gondolkodunk, hogy bal-jobb-bal-jobb, úgy a géppel tett mozdulatok is átmennek automatikusba. Szuper dolog az emberi agy.

És ha ez így van, akkor jönnek ezen mozgások kombinációi, azaz a balra forgás közben emelkedés és balra dőlés, vagy a jobbra forgás közben süllyedés és jobbra dőlés, vagy sorolhatnám.

Megéri szenvedni a 4 csatornás helikopterekkel? A határozott válaszom az, hogy IGEN!

Hamarabb meg lehet tanulni a 3 csatornással repülni és kisebb gyerekeknek nem is ajánlok márt. Nem célunk ugyanis megutáltatni a gyerekkel az egész műfajt. A 3 csatornás helikopter viszont olyan, mint a biciklin a pótkerék. Érdemes megtanulni pótkerék nélkül bringázni? Nem kérdés. Érdemes tehát megtanulni 4 csatornással röpülni? Ez sem kérdés...

A 4 csatornás RC helikopterek repülése ugyanis nagyon hasonlít - kinézetre - az igazi helikopterek repüléséhez, nagyon szuper trükköket lehet velük csinálni. Soha nem unja meg az ember őket, mindig tartogatnak kihívásokat és típusonként változik, hogy a különböző mozgások és rotorállások miként hatnak a helikopter mozgására. És ez nagyon izgalmas, teljesen kikapcsolja az embert.

Vezetés közben nem csak a helikopter száll, hanem az összes gondunk is, messzire, el.

Kinek ne?

Pár hete próbálkozom és már egészen jól megy az RC helikopter repülés. Ezt persze nagy örömmel újságolom el a barátaimnak, akik velem örülnek.

De egy dolgot nagyon hamar le szeretnék szögezni: a 4 csatornás helikopter nem való gyereknek. Csak csalódást okozol vele, megutálja, hogy folyton lezuhan.

Nekem egy hetembe tellett, mire úgy-ahogy tudok röpülni az EasyCopter Colibri V4-esemmel.

A kezdetektől máig 4 talpat törtem össze és a kabin is szépen lassan kezd szétmenni. Pénz és idegzet kell ehhez.

Ma viszont volt szerencsém egy 3 csatornás, olcsó modellhez. Na, kifejezetten nyugis volt vele a repülés, stressz nélkül. Igazi élvezet.

Úgyhogy első tanácsom Neked, kedves barátom, hogy ha nem akarod a gyermekeddel megutáltatni a repülést, akkor egy giroszkópos, koaxiális, 3 csatornás helikoptert vegyél neki. Azzal hamar megtanul repülni és élvezni is fogja. Sok öröme lesz benne, Te pedig olcsóbban megúszod a dolgot.

Hogy mi az a 3 csatornás meg 4 csatornás helikopter és mi az a koaxiális légcsavar?

Azt majd egy következő bejegyzésben megírom...