Lehiggadtam

Mire való egy blog, ha nem arra, hogy a velem történteket és az akkori idegállapotomat megmutassa.

Nos, a tegnapi idegállapotomat asszem jól mutatta a "Befejeztem" című írás.

Nagyon el voltam keseredve és nagyon csalódott voltam. Aztán hazamentem, aludtam rá egyet. Reggel pedig elővettem az RC helikopteremet és repültem vele pár percet. Élmény volt.

És ekkor az jutott eszembe, mennyit estem-keltem ezzel a kis helikopterrel is, mire erre a szintre eljutottam vele. Mire élvezni kezdtem a repülést vele.

Úgyhogy így megy ez. Gyakorolni kell, esni és kelni kell. Lehetnek kudarcok és lehetnek csalódások, de abban teljesen igaza van Gergő barátomnak - és köszönöm a hozzászólást, imádlak Gergő! -, hogy nem vagyok egy olyan feladós típus.

Úgyhogy az eltört merevítő rudat szépen kicserélem, valószínűleg nem lesz túl drága. A megrepedt testet és szárnyat pedig megragasztom. Tökéletes erre a megvásárolt, üvegszálas ragasztószallag.

A vezérlést finomhangoltatom olyan valakivel, aki ért hozzá és látott már ilyet.

És ha ez megvan, akkor újra megpróbálom. Ha megint eltörik, újra megragasztom. És ez addig így fog menni, amíg úgy nem tudok majd repülni, mint nagy példaképem, Horst. Ő itt:

Ahogyan azt bizonyára látjátok, a videóban szereplő gépen is akad némi sérülés. Azaz, még a vér profik is hibáznak.

És azt is valószínűnek tartom, hogy ahogyan mindennek, ennek is van egy kulcsa, amit ha megtalál az ember, kinyílik a titok.

Valószínűleg egyébként a repülőgép nem volt rendesen beállítva és nem reagált megfelelően, és ehhez még én hozzátettem azzal, hogy marhára fogalmam sem volt arról, mit csinálok.

Úgyhogy most kicsit szimulátorozok, és miután a gépet finomhangoltuk, csak azután próbálom meg újra.

Akik pedig annak reményében, hogy majd több ilyen modellt adnak el, elhitetik a jónéppel, hogy ezt kezdők is tudják repülni... nos nekik üzenem, hogy kapják be! De komolyan!

Miért kell hazudni? Miért kell azt ráírni egy gép dobozára, hogy repkész (ready to fly), amikor 5 órát kell szerelgetni és még akkor is csak egy összetákolt, össze-vissza csetlő-botló repülőgép kinézetű szar lesz belőle?

Miért nem lehet őszintén leírni, hogy "előképzettség és gyakorlás szükséges"? Mert elijedne a vevő?

Így most jobb? Jobb, hogy ekkora csalódást és traumát okoztak nekem? Jobb, hogy majdnem egy életre letettem erről a hobbiról? Jobb, hogy csuklik az édesanyjuk?

Nade negatív gondolatok hess!

Jön a húsvét és a hosszú hétvége, úgyhogy lesz az idegeknek idejük lenyugodni. A jövő héten pedig szépen nekiállunk újra és alapos képzés, olvasgatás és szakszerű segítség igénybe vétele után igenis REPÜLNI FOG, mégpedig szépen.

Én soha semmit nem adtam fel, nem pont most kezdem el...

Hiányosságok

Én nagyjából ötször kérdeztem rá és ötször erősítettek meg abban, hogy a megvásárolt repülőgéphez minden szükséges alkatrész a dobozban van és semmi más dolgom nincs, mint összeszerelni.

Arra is rákérdeztem, hogy a leírások alapján ez menni fog-e? Ha jól emlékszem, még egy olyan poént is elsütöttem, hogy eleget legóztam gyermekkoromban, így ha van ábrás útmutató, bármit összerakok.

Jót nevettünk közösen.

Persze ez odahaza nem volt vicces, hiszen az útmutató azt írja, hogy 2 óra szerelés után már ready to fly, azaz repkész a repülő.

Ezzel szemben valamikor éjfélkor, azaz 6-7 óra küzdelem után jutottam el oda, hogy nem én vagyok a hülye és hogy határozott és ismételt kérdéseim ellenére még sincs minden benne a dobozban.

Persze élveztem, és a hobbi erről szól. Élvezzük, miközben csináljuk.

Csak az a megjegyzésem, hogy ha a kedves vevő - ez lennék én - azt kéri, hogy az összeszereléshez MIN_DEN legyen benne a csomagba, akkor azt úgy gondolja, hogy MIN_DEN legyen benne a csomagban.

Mivel ez életem első modell repülője, nagyjából halvány lila dunsztom sem volt arról, mi kellhet hozzá. Adtak egy jó adag vezetéket, mindenféle dobozokat és furcsa kis bizbaszokat, és csak a bizalom segített abban, hogy elhiggyem: ebből végül repülő lesz, amely repülni is fog.

Aztán a számos vezeték és kütyü persze szépen a helyére került és igazán nagy élmény volt, ahogy lassan kialakult a rendszer.

Az persze nem volt élmény, hogy egyrészt a leírásokban nem szerepel néhány információ, amelyek nélkül nem lehet összeszerelni a gépet, de ezeket még csak levadászom az internetről. Például a vezérlés csatorna leosztása, azaz a sorrend, ahogy a szervókat a vevőbe be kell dugni.

Az is okés, hogy vannak dolgok, amikre nekem kell rájönnöm, azaz például arra, hogy a két szárnyon lévő szervó egy csatornáról megy és a vezérlő jelet egy elosztón keresztül kapják meg. Logikus, hogy ha az egyik szárny végén lefelé mozdul a lap, akkor a másik szárnyon felfelé és semmi dolgunk nincs, minthogy a szervókat úgy bekötni, hogy szinkronban, ellentétesen működjenek. Igaz, ezt sehol nem írja a leírás, de tök egyedül rájöttem. Mert az elosztó kábel megvan.

Ami viszont nincs meg, az a távvezérlő tápellátását szolgáló vezeték, így a rendszer nem kap áramot. Hiba.

Aztán a motor vezérlése megvan ugyan, de annak vezetékei simán el vannak csípve és sem a hosszuk, sem a csatlakozásuk nem teszi lehetővé, hogy a motorral összekössük azt.

Valószínűleg azt gondolják, hogy egy darab drót mindenkinek van odahaza és ez így igaz, de én - ismétlem - úgy kértem a készletet, hogy MIN_DEN legyen benne, ami a működéshez szükséges. A drótok is.

Nincsenek idehaza speciális saruk sem, amelyekkel a motor vezetékeire a rendszert rádugom, ahogy sajnos nem bővelkedem a vezérléshez csatlakoztatni szükséges, három lábú, speciális dugókban sem. Azaz nincsenek nekem ilyenek.

Szóval ma mehetek vissza. Ahelyett, hogy a repülővel a Hajógyári szigetre mennénk próba kört repülni a gyönyörű napsütésben, újabb délutánt kell eltöltsek az okumlálással.

Persze türelmes vagyok és ez is szórakoztat, de azért mégis csalódás.

RC, de nem helikopter...

Kicsi hibát elkövettem, amikor elneveztem ezt a blogot. Mert most döbbentem rá, hogy nem csak a helikopterek, de minden érdekel, ami távirányíthatós. Amivel játszani lehet.

Úgyhogy RC helikopter ide vagy oda, most RC repülőgépről fogok írni.

Mert vettem egyet.

Hogy miért?

A dolog gazdasági megfontolású. Egyszerűen arról van szó, hogy olcsóbb repülni egy repülőgéppel. És ez a gép már simán felemeli azt a kamerát, amelyet egy háromszor ennyibe kerülő helikopter bírt volna el.

Úgyhogy kénytelen leszek megtanulni repülőgéppel is repülni. Ez lesz a következő kihívás.

Illetve az, hogy össze kell szerelni a gépet, mert a "majdnem kész" kifejezés egy röpke kétórás szerelgetést és ragasztgatást jelent.

Remélem megbirkózom vele, hiszen eddig még soha semmilyen műszaki cucc nem fogott ki rajtam.

Remélem ez sem fog.

Ha sikerül, a hétvégén már repülős kamerás videókat készítek majd.

Addig még jelentkezem, hogy lássátok, milyen is összeszerelni egy ilyen gépet. Egyelőre azt sem tudom, hol kezdjem...